Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



ÁPRILIS HÓ

 
2018. április 1.
vasárnap:
HÚSVÉTVASÁRNAP
Stációs templom: Sancta Maria Major-bazilika

«Ez a nap, melyet az Úr alkotott nekünk, örvendjünk és ujjongjunk!» Felértünk a hegyre; a győzelem teljes; amire vágytunk a 40 napi böjtben, ami ádventtől kezdve előttünk lebegett, ma megvalósult: a világosság győzött a sötétség felett. Az isteni kegyelem napja most sugárzik melegen és világítóan. Adventben sötétség volt és vágyakozva vártuk a világosságot. Karácsony éjjelén hirtelen jött ez a világosság és megteremtette a világosságágát. «A világosság pompája felkelt a szent város (Egyház) fölött.» Ez a megtestesülés ünnepkörének örömhíre. De ebbe a fényes ragyogásba árnyék vegyül, az örömujjongásba egy fájdalmas hang is belevegyül és egyre erősebb lesz. «És a világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem ismeri meg.» A fájdalom motívumát már Karácsony hetében hallottuk és ettől kezdve nem is némult el soha. Hetvened vasárnaptól kezdve pedig ez lesz a vezető ének; áttör minden hangon és böjt első vasárnapján már látjuk «az isteni» Dávidot, amint megkezdi küzdelmét az óriási Góliáttal. Az egész böjtöt összefoglalhatjuk ebbe: «A világosság küzd a sötétséggel.» Ebben benne van Krisztus történeti küzdelme a zsidósággal;az ö szenvedése, de benne van Krisztus küzdelme azok lelkében, kiknek a világossághoz kellene jönniök, tehát a keresztségre készülők és a vezeklők lelkében. A világosságnak látszólag alá kell merülnie. Krisztus meghal a kereszten. De mégis ugyanoly hirtelen, mint ahogy Karácsonykor az éj sötétjében felragyog a fény, úgy kél most, a szomorú nagyhét után a feltámadás napja fel, hogy örökké világítson. Ez a Húsvét az ünnepek ünnepe. Az egyházi évnek kimagasló pontja. Ez kelt csak azután hangos, ujjongó örömet szívünkben.

1. Urunk feltámadása
Krisztus saját erejéből támadt fel sírjából. Soha nem hallott és nem látott csoda ez. Megcáfolhatatlan bizonyíték, hogy hatalma volt az életét odaadni és azt visszavenni; hogy ö nem pusztán ember volt, hanem az emberalakban köztünk megjelent Isten. Tehát igaz, amit tanított, igaz a mi hitünk, hogy a bűn hatalmából megszabadultunk. Innen a tiszta öröm, ami az Anyaszentegyházat és a hívő nép szívét átjárja. Mert öröménekeiben nem csupán Krisztusnak halottaiból való feltámadását ünnepli a liturgia, hanem a szíveknek és a lelkeknek a feltámadását is egy új, egy jobb életre. «Ahogy Krisztus halottaiból feltámadt, úgy járjunk mi is az életnek új útjain.» (Róm 6,4)

2. Az ünnep jelentése és tartalma
A húsvéti liturgiának lényege és tartalma, tehát Krisztus dicsőséges feltámadása és ezzel a bűn és a halál hatalmából való megváltásunk befejezése, tehát a mi feltámadásunk most a kegyelem életére és egykor az örök boldogságra. Ez a fenséges eszménykép ott állt eleven valóságként az ősegyházban az újonnan megkereszteltekben, akik a bazilikákban tartott istentiszteleteken fehér keresztelőruhájukban ékeskedtek és megtérésük első buzgósága a hivők közösségét a keresztény erényes életben megerősítette. Ezért emlékezik meg a liturgia ünnepélyes szövege még ma is róluk. Azért a húsvéti liturgia minden részében mintegy a lélek mennyei örök dicsőségének visszavert fénye. Minden egyes istentiszteleten keresztülcseng a zsoltáros szava: «Ez az a nap, amelyet az Úr alkotott nekünk, örüljünk és ujjongjunk.» (Zsolt 117,24) – Húsvéti öröm valóban ma is számunkra, amikor az Isten és az oltár ünnepi díszbe öltözve fénylenek és a boldog alleluja szinte nem akar megszűnni. Ez a húsvéti öröm kifáradhatatlan erővel egy teljes hétig tart. Az ünnepnek külön sequentiája, saját prefációja van, amelyek az Üdvözítőt magasztalják dicsőségében. A húsvéti sequentia fenséges párbeszéd az Úr feltámadásáról. Szerzőjét nem ismerjük pontosan. Egyesek Szent Damiani Péternek (†1072), sokan pedig Wipónak, II. Konrád udvari káplánjának tulajdonítják. (†1048)

Sequentia (részlet): csodálatos viadallal megvívott az élet és a halál: és az élet meghalt vezére uralkodik élve.


 
2018. április 2-tól április 8-ig
hétfőtől vasárnapig:
HÚSVÉT KIS NYOLCADA
Mint az ószövetségi Húsvét, úgy az újszövetségi Húsvét is egy hétig tart és egy nyolcadot alkot. Ez oly kiváltságolt nyolcad, hogy alatta más ünnepet ünnepelni nem szabad és ezenkívül a két első napja önmagában is első osztályú ünnep. A keresztény ókorban az egész héten át munkaszünet (sabbat) volt. Sokan innen származtatják az egyházi nyelvszokás szerint a hétköznapoknak feria = ünnepnap elnevezését. Ezen első héten, a többi keresztény hét mintáján, valóban minden nap ünnepnap volt. Később csütörtöktől kezdve csak a legszükségesebb üzletek voltak megengedve. Ma már a hétfő is csak egyes vidékeken ünnep, munkaszünettel. – A hét minden napjának saját miséje van. Ezeknek szövegei többnyire a szent keresztség kegyelmeiről emlékeznek meg, azonban az evangélium a feltámadás különböző jelenségeit mondja el. Minden nap stációs-nap. A nyolcad ünnepi fényét az új keresztények emelték, kik minden nap fehér keresztelőruhájukban vettek részt az istentiszteleten. És először a keresztelési nyolcad ünnepéből kieső vasárnapon jelentek csak meg a régi mindennapi ruhájukban.


 
2018. április 2.
hétfő:
HÚSVÉTHÉTFŐ
Stációs templom: Szent Péter bazilikája

Az Egyház új báránykáit: a Húsvét alkalmával megkeresztelt hívőket először a legfőbb pásztornak, Szent Péternek a templomába vezeti el. Szent Péter bazilikájában van ma Rómában a főistentisztelet, ö szól hozzánk a szentleckében, az evangélium elbeszélése szerint is neki jelenik meg az Úr. Egyébként az egész szentmise a megkeresztelt hivők új életének boldogságát hirdeti. A mai evangélium teljesen bevezet az apostolok lelkivilágába. Látjuk a küzdelmet, a hit és a kételkedés, a remény és a bizonytalanság között, melyet a feltámadásról szóló első hírek keltettek bennük, míg végre a Megváltó jelenlétének világossága elűzött minden sötétséget.

Introitus: Bevezetett titeket az Úr a tejjel-mézzel folyó földre, alleluja, hogy az Úr törvénye legyen mindig ajkatokon, alleluja, alleluja!


 
2018. április 3.
kedd:
HÚSVÉTKEDD
Stációs templom: Szent Pál bazilika

A népek apostola int a Krisztusban való lelki feltámadásra és új életre.

Introitus: A bölcsesség vízével itatja őket, alleluja; és támaszra találnak benne és meg nem inognak, alleluja; felmagasztalja őket mindörökké, alleluja, alleluja!


 
2018. április 4.
szerda:
HÚSVÉT UTÁNI SZERDA
Stációs templom: Szent Lőrinc templom a falakon kívül

A stációs szent sírja köré egybegyült új megkereszteltek Szent Péter beszédét hallják a szentleckében és az evangéliumban. Az énekek elsősorban nekik szólnak, de ránk is vonatkoznak.

Introitus: Jöjjetek Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, alleluja; mely a világ kezdetétől nektek készíttetett, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2018. április 5.
csütörtök:
HÚSVÉT UTÁNI CSÜTÖRTÖK
Stációs templom: A tizenkét apostol bazilikája

A keresztség megnyitotta a mi ajkunkat is; magasztaljuk mi is az Úr jóságát irántunk. A szentleckében keresztelő Szent Fülöp apostol ereklyéi a stációs-templomban nyugosznak, azért zarándokolunk ide lélekben. De köszöntjük az evangéliumban szereplő Mária Magdolnát is, ki «apostola apostolorum», az apostolok apostola volt, mert elsőnek hirdette: Feltámadott az Úr!

Introitus: Egyetértve magasztalták, Uram, győztes kezedet, alleluja; a bölcsesség ugyanis megnyitotta a némák száját és a gyermekek nyelvét ékesszólóvá tette. Alleluja, alleluja!

 
2018. április 6.
péntek:
HÚSVÉT UTÁNI PÉNTEK
Stációs templom: Sancta Maria as Martyres templom

A mai szentmise stációs-temploma a Vértanúk királynőjének temploma. Gondolatainkat ez visszaviszi önkéntelenül is az előző két hét péntekjére: a Fájdalmas Péntekre és a Nagypéntekre. Akkor a keresztánál állt az Istenanya, síránkozva látta halálba menni Szent Fiát, Ma a Húsvét fényében ragyog a Szent Szűz, körülvéve a vértanúk ragyogó seregével. Régebben nem ez volt a stációs-templom. A régi mise a keresztség alapítását és annak előképeit, a bárkát, a vízözönt, a Vörös-tengeren való átvonulást emlegeti, hogy a húsvéti szentségekben mi is megújuljunk.

Introitus: Kivezette őket az Úr, biztonságban, alleluja. és elborította a tenger ellenségeiket, alleluja, alleluja, alleluja, alleluja!

 
2018. április 7.
szombat:
HÚSVÉT UTÁNI SZOMBAT
Stációs templom: A lateráni Szent János bazilika

A keresztelés templomába jönnek ma újra össze a megkereszteltek. Egy hete kapták meg a fehér ruhát, ma este le kell tenniök azt. Innen az ünnep neve: Fehérszombat, a fehér ruha letevésének szombatja. Ez bizony fájdalmas cselekedet volt. Ezért vigasztal ma mindnyájunkat az Egyház: megmarad a fehérség bennetek, hiszen egészen eltöltötte lelketeket a Lumen Christi, Krisztus, a Világosság.

Introitus: Kivezette népét az Úr ujjongással, alleluja; választottait vigassággal, alleluja, alleluja, alleluja!

 
2018. április 8.
vasárnap:
FEHÉRVASÁRNAP
HÚSVÉT UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP:
Stációs templom: Szent Pancratius templom

A mai vasárnap tulajdonképpen húsvét kis nyolcadának befejező ünnepe. Amikor még szombat este kezdték a liturgiát, akkor a fehér ruhának a tegnap említett letevése vasárnapra húzódott át; innen van a neve is a mai vasárnapnak. Ezzel függ össze az a szép szokás is, hogy a gyermekek a mai nap járulnak sok helyen az első szentáldozáshoz. Egyébként az egész mise még mindig húsvéti örvendező és a feltámadt Üdvözítőben bízó, hivő hangulattal van tele. Iparkodjunk mi is együttérezni az Anyaszentegyházzal és keltsük fel mi is magunkban a mai szentmisének érzéseit. A Krisztusban való hit érdemeire és értékére tanít bennünket a mai szentleckében a szeretet tanítványa, Szent János. E hitnek az alapja a Szentháromság tanúbizonysága. Bizonyságot tett az Atya a víz által a Jordán partján Fia megkeresztelésekor. Bizonyságot tett a Fiúisten vére által a Golgotán keresztáldozata alkalmával. Bizonyságot tett a Szentlélek, ki Krisztus feltámadásával bizonyította be az Üdvözítő isteni voltát. – A feltámadt Üdvözítő két megjelenéséről szól az evangélium. Az egyik egy héttel előbb volt, Húsvét napján, mikor megalapította a bűnbánat szentségét, a másik egy héttel később volt, a mai napon, amikor a hitetlen Tamást és vele minket is, kicsinyhitűeket, megerősített hitünkben. Mondjuk mi is hívő alázattal: «Én Uram és én Istenem!»

Introitus: Mint a most született kisdedek, alleluja, hamisítatlan szellemitej után vágyódjatok, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2018. április 8-től május 19-ig
HÚSVÉT NAGY NYOLCADA:
1. Húsvéti idő
Húsvét ünnepét követő időt a liturgiában Tempus paschale-nak vagy húsvéti időnek nevezzük. Az istentisztelet külső formáiban megnyilatkozó szent öröm által a többi évszaktól megkülönböztetjük, és mint ilyen örvendetes idő a pünkösdi hét szombatjáig tart. E mise után azt mondja a misekönyv rubrikája: Exspirat tempus paschale. Ez is egy ok, hogy ne beszéljünk külön pünkösdi ünnepkörről, mert a misekönyv tanúsága szerint Pünkösd és egész oktávája még beletartozik a megváltás ünnepkörébe, vagyis a húsvéti ünnepkörbe.

2. Liturgiai jellege
A húsvéti időt liturgikus szempontból a gyakran megismétlődő Alleluja különbözteti meg a többi évszaktól. A liturgikus hórák és a szentmise énekes részei egy, két, sőt három Allelujával végződnek. A szentmisében a graduálé helyett csak az Alleluja éneket énekelik. A vasárnapi nagymise előtti szenteltvíz kiosztásánál az antifona és a zsoltár a szent kereszt kegyelmeiről emlékezik meg, míg máskor a bűnbánatról és a bűneinktől való megtisztulásról szól. – Húsvéti időben az egyházi ruhák színe mindig fehér. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni az Egyház azt a nagy örömet, mely Krisztus feltámadása miatt eltölti, hiszen ebben az időben a diadalmas Krisztust ünnepli. A győzedelmes Krisztus ugyanis a liturgia középpontja és üdvözülésünk biztos záloga. – A háromszori harangozásnál: reggel, délben és este, nem a megtestesülésre gondolunk, hanem az Úr feltámadására. Ezért az Úrangyala helyett a Regina coeli, Mennynek királynője antifonát mondjuk, még pedig mindig állva. Különben is keresztény őseink éppen a feltámadásra való tekintettel vasárnapon és a húsvéti időben állva imádkoztak. Egyes helyeken, régi intézmény vagy szokásként, minden vasárnap az Oltáriszentséggel húsvéti ujjongó örömmel körmenetet tartanak.

3. Húsvét utáni vasárnapok
A Húsvét utóünnepelése hat vasárnapot ölel fel. Ezek alkotják a hétszer hét napot, vagyis Húsvét nagy nyolcadát. Részben a húsvéti örömhír hatása alatt állanak, részben az Áldozócsütörtök búcsúzása nyomja rájuk a bélyegét, részben pedig a bizakodó, pünkösdi Szentlélek-várás hatja át őket.


 
2018. április 9.
hétfő:
GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY:
(Mivel március 25-e ebben az évben Virágvasárnapra esett, az Egyház a Húsvét utáni első szabad napon ünnepli Urunk fogantatását.)
E napon dicsőíti az Egyház Mária életének legnagyobb csodáját és titkát. Amit a Szeplőtelen Fogantatás előkészített, az ma valóra válik. A Szentlélek mindenható teremtő erejében alászáll az örök Ige, mint a természetfölötti élet csírája, az égből az asszonyok között Áldottnak makulátlan méhébe és emberré lesz. A szűzből anya lesz, anélkül, hogy megszűnnék szűz maradni. Ezt az ünnepet tehát oly mély titok hatja át, amely előtt hódolattal és imádattal hajtunk térdet. Valahányszor a liturgia erről a nagy titokról megemlékezik, tehát a Credoban, az utolsó evangéliumban és az „Úr angyala” imában, térdet hajtunk. És amikor ezen az ünnepen, valamint Karácsonykor az ünnepélyes nagymisén azt éneklik „Et incarnatus est de Spiritu Sancto ex Maria Virgine, et homo factus est” a papság és a nép is mind két térdére ereszkedik a misztérium imádatára. Ezen titok hirdetésére csendül fel tornyainkban naponként háromszor a harang, hogy a hívők az Úr angyalával együtt köszöntsék az Úr alázatos szolgáló leányát. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe egyike a legrégibb Mária-ünnepeknek. – A mai ünnep titka tette Máriát méltóvá az „Isten anyja” jelzőre. Imádjuk hódolattal a mai napon a testté vált Igét és köszöntsük Máriát, kinek tisztasága és alázatossága szerezte meg nekünk is Isten gyermekeinek kegyelmét.

Orátio: Isten, ki azt akartad, hogy Igéd az angyal üzenetére a boldogságos szűz Máriának méhében testet vegyen magára; add meg alázatos könyörgésünkre, hogy akik hisszük, hogy Mária valóban Isten szülője, az ő közbenjárására nálad segítségre találjunk.


 
2018. április 11.
szerda:
Nagy Szent (I.) Leó pápa, hitvalló és egyháztanító
440-ben lett pápa és mint ilyen az igaz hit védelmezője volt kora tévedéseivel (Eutyches és Nestorius) szemben. Róla mondta a kalcedoni zsinat: „Péter szólt Leó ajkával”. Attilát kérésével visszafordította Róma falai alól.

Communio: Boldog az a szolga, kit mikor ura eljövend, ébren talál: Bizony mondom nektek, minden vagyona fölé rendeli őt.


 
2018. április 14.
szombat:
Szent Jusztin vértanú
Pogány szülőkgyermeke, filozófiai kutatásai vezették el a katolikus hitre. Írt két híres Apologiát, melyekkel Antonius Pius császár és a római szenátus előtt megvédte a katolikus hitet. Vértanú halált halt 166-ban Rómában.

Introitus: Mende-mondákat beszélnek nekem az istentelenek, de nem olyanok azok, mint a te törvényed: én pedig bizonyságaidról királyok előtt beszélek és nem szégyenülök meg.


 
2018. április 15.
vasárnap:
PÁSZTOR VASÁRNAPJA
HÚSVÉT UTÁNI MÁSODIK VASÁRNAP:
A mai vasárnap a jó Pásztor vasárnapja. Amint korunk Krisztus-tisztelete a Jézus Szíve-kultuszban talált kifejezési formát, úgy mondhatjuk a katakombák kedves ájtatosságának, az igazi őskeresztény Krisztus-ájtatosságnak a jó Pásztor tiszteletét. A szentmise hangulata a hála, szeretet és az öröm. Hálásnak kell lennünk, mert Nagypéntek után nem kell nekünk magyarázni, ki az a jó Pásztor, aki életét adja juhaiért. Azután a szeretetnek kölcsönös voltára akar rámutatni a mai liturgia, mikor annyiszor ismétli, hogy nemcsak a jó Pásztor ismeri juhait (az Úr ismer tehát engem is), hanem a juhok is ismerik őt és követik szavát. Ha a jó Pásztornak ezt a szeretetét megértjük, kell, hogy állandó húsvéti öröm töltse el szívünket, amint az Egyház valóban azért imádkozik ma.

Introitus: Az Úr irgalma betölti a földet, alleluja; az Úr Igéje alkotta az egeket, alleluja, alleluja!


 
2018. április 18.
szerda:
SZENT JÓZSEF OLTALMA
Mivel március 19-e nagyböjtre esik és ez megakadályozza, hogy teljes fényével megünnepelhesse a liturgia az egész Egyház pártfogóját, azért van Húsvét utáni harmadik szerdán még egy ünnepe Szent Józsefnek, amelynek szentmiséje, mint egy triptichon, hármas képet fest Szent Józsefről. A szentlecke Szent József ószövetségi előképéről szól, hogy növelje a bizalmunkat benne. Az evangélium, az imádság és a communio megmutatja magának Szent Józsefnek a hatalmát. A többi rész pedig mint pártfogónkat állítja elénk.
Szent Józsefet a világtól elrejtett, láthatatlan működése a látható világ példaképévé tette. Ezért talált Avilai Nagy Szent Terézben és Szalézi Szent Ferencben nagy tisztelőkre és általuk a hívő népek között is elterjedt áhítatra. A hívő lelkekre gyakorolt ezen hatását dicsőítette már 1680-ban a karmelita-rend egy külön liturgikus ünnep keretében, melynek neve: Szent József oltalma. 1677-ben I. Lipót császár, a pápával egyetértve, államaiba szintén bevezette, a török veszedelemtől való megszabadulás, és amint mondják, a későbbi trónörökös, I. József születésének hálaadó ünnepeként. 1847-ben az egész Egyházban bevezették, Húsvét után a 3. vasárnapra. 1889-ben XIII. Leó pápa Szent József tiszteletét lélekemelő körlevélben ismertette és egy általa szerkesztett imában az Egyházat és a pápát hathatós védelmébe ajánlotta. X. Pius pápa ezt az ünnepet is első osztállyú ünneppé emelte, nyolcaddal, «Solemnitas sancti Joseph» címmel. 1909-ben külön litániát engedélyezett Szent József tiszteletére. XV. Benedek pápa Szent József ünnepének külön prefációt és oktávát adott és Húsvét után a 3. szerdára tette.
E liturgikus ünnepek mellett az Egyház minden szabad szerdán fogadalmi misét mond és jóváhagyta az úgynevezett «Szent József kis zsolozsmáját» a hívők használatára. Felvették nevét a Mindenszentek litániájába és mint a jó halál patrónusát tisztelik. Szűz Mária eljegyzésének ünnepén megemlékeznek Mária szent jegyeséről is.
A keresztény művészet a szent pátriárkát rendszerint a karján a gyermek Jézussal, kezében virágzó bottal ábrázolja. A legenda szerint ugyanis, amikor a szeplőtelen Szűz Máriának el kellett jegyeznie magát egy férfiúval, a főpap elrendelte, hogy Dávid nemzetségének minden ifja, aki a Szűz kezét elnyerni óhajtja, egy botot fektessen a templom szentélyének küszöbére, és akinek botja kizöldül és kivirágzik, az legyen a szeplőtelen Szűznek Istentől rendelt jegyese. És íme, másnap reggelre Szent József botjával történik meg ez a csoda!

Oratio: Isten, te szavakkal ki nem fejezhető gondoskodással Szent Józsefet szentséges szülőd jegyesévé választani kegyes voltál, add meg nekünk, kérünk, hogy akit pártfogónként tisztelünk a földön, az közbenjárónk lehessen a mennyben.


 
2018. április 21.
szombat:
Szent Anzelm püspök, hitvalló és egyháztanító
A híres bec-i bencés apátság szerzetese, majd apátja, végül pedig canterbury érsek. Bölcseleti munkái miatt kapta a „skolasztikus filozófia atyja” címet és az egyházdoktori rangot. Meghalt 1109-ben.


 
2018. április 22.
vasárnap:
HÚSVÉT UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP:
Az egész húsvéti időn át Alleluját zeng az Egyház dicsőségesen feltámadt királyának, aki legyőzte a halált és a poklot. Mentől jobban közeledünk azonban a mennybemenetel ünnepéhez, annál erősebben belevegyül egy más hang is az öröménekbe: a tanítványok szomorúsága mesterük távozása miatt. A legközelebbi három vasárnap evangéliuma az Úr Jézus búcsúbeszédéből van véve, melyben megnyilatkozik szívének teljes gyengédsége. Tanuljuk meg a mostani liturgiából, hogyan kell örömünkben, bánatunkban egyformán Krisztushoz csatlakoznunk. – Jézus szavait az evangéliumban kétféle módon lehet felfognunk. Némelyek szerint halálát és rákövetkező feltámadását jövendölte meg ezekkel a szavakkal, mások szerint mennybemenetelére vonatkoznak. Az Egyház is ebben az utóbbi értelemben magyarázza, mikor most olvassa fel a hívőknek, mert most nem látjuk őt, de az utolsó ítéleten látni fogjuk és az örökkévalósághoz képest valóban csak rövid idő az egész világ létezése.

Introitus: Ujjongj az Istennek, egész világ, alleluja; mondjatok nevének éneket, alleluja; dicsőségét dícsérve zengjétek, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2018. április 23.
hétfő:
Szent Adalbert püspök és vértanú
Bencés szerzetes, majd Prága püspöke és később Magyarország térítő apostola. Ő keresztelte meg Szent István királyt. Vértanúhalált halt a csehek között 997-ben. Magyarország egyik védőszentje.

Oratio: Mindenható örök Isten, ki a mai napon Szent Adalbert vértanúdat és püspöködet szenvedésének érdemeiért szenteid közé sorolni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő példája nyomán az örök hazába eljuthassunk.


 
2018. április 24.
kedd:
Szent György vértanú
Katona volt Diocletian hadseregében. Hitéért szenvedett vértanúhalált 303 körül Palesztinában. (A világegyház április 23-án tartja Szent György ünnepét, de Magyarországon, mivel ezen a napon van Szent Adalbert püspök ünnepe is, Szent György ünnepe egy nappal későbbre tolódott.)


 
2018. április 25.
szerda:
SZENT MÁRK EVANGÉLISTA
Szent József oltalmának nyolcada

Szent Márk Krisztus Urunk 72 tanítványához tartozott. Evangéliumát Szent Péter beszédei után írta meg. Egyiptomban hirdette az igét, hol vértanúságot szenvedett.

Introitus: Megoltalmaztál engem, Istenem, a gonoszok zsinatjától, alleluja! a gonosztevők sokaságától, alleluja, alleluja!


 
2018. április 27.
péntek:
Canisius Szent Péter hitvalló és egyháztanító
Németország első jezsuitája volt. Rendíthetetlen hittel s erővel hirdette a katolikus hit igazságait a protestáns újítókkal szemben, s így hazájának második apostola lett. Meghalt 1597-ben, a svájci Freiburgban.


 
2018. április 28.
szombat:
Keresztes Szent Pál hitvalló és rendalapító
Mint a neve is mutatja, a szent keresztet tisztelte buzgón és rendjét is az Úr szenvedéséről passzionistáknak nevezik. Meghalt 1775-ben Rómában.

Introitus: Krisztussal együtt keresztre szegeztettem; élek, pedig már nem én, hanem Krisztus él bennem: az Isten Fiában való hitben élek, ki szeretett engem és önmagát adta értem.


 
2018. április 29.
vasárnap:
HÚSVÉT UTÁNI NEGYEDIK VASÁRNAP:
A mai liturgia gondolatai és érzelmei három alapra vezethetők vissza. Mint alaphangulat húzódik végig még a húsvéti öröm, mely most az Atya hatalmát dicsőíti az énekekben, aki Fiát kiragadja a halál hatalmából. De ebbe az örömbe már üröm is vegyül, közeledik az Úr mennybemenetelének napja és ez fájdalmas hangulatot kelt a tanítványok szívében. Ezt a szomorúságot azonban eloszlatja a Megváltó jövendölő ígérete, hogy az Atya küld majd másvalakit, a Vigasztalót. Ezeket az érzelmeket keltsük fel mi is magunkban, követvén az Egyház imádságait. A mai csendes imádság (secreta) világosan rámutat arra a cserére, mely a szentmiseáldozat lényegéhez tartozik. Mi a szentmisében Krisztussal egyesülve feláldozzuk emberi életünket, és az Atyaisten a Fia áldozatával egyesített áldozatunkat el is fogadta. Feláldozott emberi életünkért ezért cserébe adja az isteni életet, midőn a szentáldozásban magát adja nekünk. Ezért, ha még nem végeztük el a húsvéti kötelességünket, tudatára ébredve ennek a szent cserének, még ma egyesüljünk Istenünkkel és vegyük az ő életét.

Secreta: Isten, ki ennek az áldozatnak tiszteletreméltó cseréje által az egy fölséges istenség részeseivé teszel minket: engedd, kérünk, hogy amint ez igazságodat megismertük, azt méltó életmódunkkal el is érhessük.


 
2018. április 30.
hétfő:
Sziénai Szent katalin szűz
Nagy misztikus szent. Tíz évi kemény megpróbáltatás után hardamdrendi domonkos apáca lett és önmegtagadó életet folytatott. Az 1374-i pestis-járvány alkalmával mutatott áldozatos szeretete, csodái, látnoki tehetsége, ereje, mellyel a legnagyobb bűnösöket is megtudta téríteni, egész Európában híressé tették. Meghalt 1380-ban Rómában.


vissza

a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA